Megalázó diplomaosztókról beszélnek a szülők.
Minden évben van jó néhány hallgató, aki sikeresen letette az egyetemi záróvizsgáit, mégsem kap diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Az oktatáspolitika puhított az ezt eredményező szabályozáson, a szülői szervezet egyenesen eltörölné azt.
Becslések szerint a felsőoktatási hallgatók mintegy 30 százaléka nem veheti át diplomáját sikeres záróvizsgái után, mert nem tudja bemutatni középszintű nyelvvizsga-bizonyítványát. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) már többször tiltakozott emiatt. A napokban kiadott közleményük szerint évek óta megalázó, hogy a hallgatók egy része talárban veszi át oklevelét a diplomaosztón, míg mások civil ruhában kullognak fel a pulpitusra, hogy a kézfogás mellé kapjanak egy igazolást, amely végzettséget, szakképzettséget nem ad, csak az eredményes záróvizsgát tanúsítja.
Nem Orbánt követték a felvételizők
Nem váltak be a kormány számításai a felsőoktatásban: a keddi felvételi ponthatárhúzás adatai alapján továbbra is azok a szakok a legnépszerűbbek, amelyeket az államilag finanszírozott képzési helyek súlyos csökkentésével próbáltak "megszorítani".
A műszaki és természettudományos képzésekre - amelyeket a kormány "fontosabbnak" tart - idén is jóval kevesebben jelentkeztek, ráadásul alacsony pontszámokkal, gyengébb tanulmányi teljesítménnyel is be lehetett rájuk kerülni. A fel nem vett 30 ezer diák már csak a pótfelvételiben bízhat, feltéve, ha meg tudja fizetni a brutális mértékű tandíjakat.
A felvételt nem nyert mintegy 30 ezer fiatal már csak az augusztusi pótfelvételiben reménykedhet. A felsőoktatási intézmények ugyanis a betöltetlenül maradt önköltséges képzési helyeikre újabb felvételi eljárásokat hirdetnek meg. Ennek azonban nagy ára van: a leendő hallgatóknak és családjaiknak be kell vállalniuk a jelentősen megnövekedett tandíjak kifizetését. A tandíjak mértékét meghatározó kormányhatározat minimum és maximum értékekről döntött, ráadásul a jövőben bármikor tovább növelheti ezek összegét. Ezt támasztják alá Orbán Viktor keddi szavai is, miszerint néhány év alatt kialakulhat egy "önfinanszírozó rendszer", vagyis a költségvetésből nem kell majd pénzt fordítani "felelősséget nem vállaló képzési formák" indítására.
NÉPSZAVA Online 2012.07.26
Tandíjak mértéke (forint/év)
Szak - Alapképzés / Mesterképzés - Osztatlan képzés
élelmiszer- és kertészmérnöki: 350.000-500.000 / 610.000-800.000
mezőgazdasági: 350.000-500.000 / 610.000-800.000
magyar: 230.000-400.000 / 450.000-600.000
pszichológia: 450.000-600.000 / 650.000-800.000
történelem: 230.000-400.000 / 450.000-600.000
közgazdasági: 350.000-500.000 / 450.000-700.000
informatikai: 360.000-600.000 / 650.000-850.000
műszaki ágak: 350.000-650.000 / 610.000-800.000
gyógypedagógus: 500.000-550.000 / 650.000-750.000
óvodapedagógus, tanító: 230.000-400.000 / -
tanár: - / 600.000-800.000
sport: 350.000-450.000 / 610.000-800.000
politikatudomány: 300.000-600.000 / 450.000-800.000
természettudomány képzési ágak: 350.000-600.000 / 610.000-800.000
állatorvostudományi: - / 2.000.000-2.400.000
erdőmérnöki: - / 450.000-500.000
jogász: - / 300.000-700.000
építész: - / 650.000-800.000
művészeti ágak: - / 1.000.000-1.900.000
orvos, fogorvos: - / 1.900.000-2.700.000
gyógyszerész: - / 1.500.000-1.600.000
Forrás: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága
Mennyibe kerülnek az orvosi képzések itthon és külföldön?
Akár 12 millió forintba is kerülhet a diploma a Semmelweis Egyetem általános orvosi szakán, ahol egy szemeszterért 975 ezer forintot kell fizetni. A fogorvosi képzés még drágább, félévenként 1 355 400 forint, míg a gyógyszerészet iránt érdeklődő hallgatók 730 ezer forintért tanulhatnak. A szegedi és a debreceni egyetemen sem sokkal alacsonyabbak az árak, a fizetős orvosi szakért 850-950 ezer forintba kerül félévente. Utánajártunk, ha külföldi intézményt választasz, mennyit kell fizetned az orvosi és a fogorvosi szakokért tanévenként.
Egyesült Államok: állami intézményben 28, 685 dollár / 49, 298 dollár az egyéb költségekkel, például tankönyvekkel és laboratóriumhasználattal együtt, magánintézményekben 46, 899 dollár / 66, 984 dollár az összes költséggel együtt
Nagy-Britannia: University of London – Birkbeck 14 400 font tanévenként, Albion College 12 000 font tanévenként
Spanyolország: 20 000 euró tanévenként a fogorvosi szakon, 20 000 euró tanévenként az orvosi szakon
Csehország: 290 000 cseh korona tanévenként a fogorvosi szakon, 320 000 cseh korona tanévenként az orvosi szakon
Lengyelország: 44 000 zloty az első két szemeszter, másodévtől 35 000 zloty
Szlovákia: 10 000 euró tanévenként az általános orvosi képzés, 9 000 euró a fogorvosi szak tanévenként
Nyelvtudás nélkül nem megy?
A hosszú távú üzleti siker egyik alapja és feltétele, hogy egy cég munkatársai minél biztosabb nyelvtudással rendelkezzenek. Így érthető, hogy manapság a nyelvi képzés kiemelt helyet foglal el a cégek évi képzési tervében.
Számos cégnél a külföldiekkel történő személyes és telefonos kommunikáció kerül előtérbe, máshol inkább a levelezésre összpontosul a figyelem, és persze van, ahol a prezentációk és az értekezletek is idegen nyelven zajlanak.
Egy biztos: a cégek többsége előbb-utóbb szembesül azzal, hogy munkatársaiknak szükségük van legalább alapfokú nyelvismeretre. Ennek hiánya meghiúsíthat szerződéseket, és üzleti hátrányt jelenthet az amúgy komoly sikerek előtt álló cégek számára is.
--„Az építőiparban egyre több külföldi építtető dolgozik, akiket ha ki szeretnénk szolgálni, elengedhetetlen, hogy idegen nyelven beszéljenek az alkalmazottak. Ha profik akarunk lenni, nem elég, ha az értékesítő beszél angol vagy német nyelven, jó, ha az árukiadó is legalább alapszinten meg tud szólalni. A mi esetünkben 2/3 arányban az angol nyelv ismeretére és 1/3 arányban a német nyelv ismeretére van elengedhetetlenül szükség. Véleményem szerint az üzleti élethez hozzá tartozik az idegen nyelveken való kommunikáció, de magánemberként sem árt, ha beszélünk nyelveket." - Csomós Tibor, a Profi Tető Kft. ügyvezető igazgatója
"Cégünk fő tevékenysége az import, nagyon sok külföldi partnerrel állunk kapcsolatban. A velük való kapcsolattartást kezdetben a két tulajdonos végezte. Idővel több munkatárs is csatlakozott, viszont az angol nyelv gyakorlatban való alkalmazása gondot jelentett nemcsak levelezésnél, de partnerlátogatáskor is, mivel az adott munkatárs nem tudott hatékonyan kommunikálni a beszállítóval.
Pia&Profit 2012.08.18
Tanulás külföldön? Drága, de megéri!
Természetesen léteznek olcsóbb és drágább egyetemek is külföldön. A tandíjak a kevésbé elit egyetemeken is finoman szólva drágák az átlagos magyar pénztárcához mérten. Azt azonban még az összegek ismerete mellett sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy külföldi egyetemen szerzett diploma a munka világában mekkora előnyt jelent. Egy jól fizető külföldi állással akár egy év munkával megtérülhet a három, négy vagy akár öt évig fizetett külföldi tanulás költsége, amit pedig azután keresünk, az mind a munkánk és a „befektetésünk” után járó nyereség. Ösztöndíjak pedig szinte minden országban vannak, ha valaki jól tanul, számos külföldi egyetem ajánlata közül választhat.
https://www.narancsjuice.hu
2012.10.01
Minél korábban kezdjünk nyelvet tanulni!
A gyermekeknek szánt angoltanítási módszeréről ismert Helen Doron brit nyelvész és pedagógus szerint minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni az idegen nyelvek elsajátítását és a tanulási folyamat során az ismételt hallgatásra, valamint a pozitív visszajelzésre kell helyezni a hangsúlyt.
MTI|2012. május 4.
Fontos változás: ezekből a tárgyakból lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2013-tól
Igen, emelt szintű érettségit kell tenned, ha valamelyik bölcsészszakra szeretnél bejutni (a többi képzési területen is változnak a feltételek)Itt nézheted meg a bölcsészettudományi képzések érettségi követelményeit:
Andragógia: angol vagy biológia vagy francia vagy magyar vagy matematika vagy német vagy orosz vagy történelem. Ezek közül egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni.
Anglisztika: angol (emelt szintű kötelező) és francia vagy latin vagy magyar vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy történelem
Germanisztika: német vagy német nemzetiségi nyelv vagy német nemzetiségi nyelv és irodalom vagy angol nyelv (egy emelt szinten kötelező) és angol vagy francia vagy latin vagy magyar vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy történelem
Keleti nyelvek és kultúrák: magyar vagy történelem és angol vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy újgörög (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Magyar: magyar (emelt szintű kötelező) és angol vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy történelem
Néprajz: magyar és történelem (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Ókori nyelvek és kultúrák: magyar vagy történelem és angol vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy újgörög (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Pedagógia: angol vagy biológia vagy francia vagy magyar vagy matematika vagy német vagy orosz vagy történelem (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Pszichológia: angol vagy biológia vagy francia vagy magyar vagy matematika vagy német vagy orosz vagy történelem (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Romanisztika: szakiránytól függ, egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni
Romológia: magyar vagy történelem és angol vagy beás vagy lovári vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Szabad bölcsészet: magyar vagy történelem és angol vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Szlavisztika: magyar vagy történelem és angol vagy francia vagy horvát vagy horvát nyelv és irodalom vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol vagy szerb vagy szerb nyelv és irodalom vagy szlovák vagy szlovák nyelv és irodalom vagy szlovén nemzetiségi nyelv vagy román vagy román nyelv és irodalom (egy tárgyat emelt szinten kell teljesíteni)
Történelem: történelem (emelt szintű kötelező) és angol vagy földrajz vagy francia vagy latin vagy magyar vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol
https://eduline.hu/ 2012.10.01
A felsőoktatás tönkretételéről
2012.10.06. 11:45 | jotunder | 12 komment
– A finanszírozás átalakítása nem tűr halasztást, ám ezzel kapcsolatban nem árt tisztázni néhány félreértést. Az államnak nem áll szándékában teljesen kivonulni a felsőoktatásból, józanésszel elképzelhetetlen, hogy például a tanárképzésben ne nyújtson támogatást. Gondoljunk bele, mi lenne akkor, ha a piac „elfelejtene” testnevelő tanárt vagy biológiatanárt képezni. De továbbmegyek: az egyetemek és főiskolák állami ingatlanokat használnak, ez is egyfajta állami támogatás. A jogászképzésből sem vonult ki az állam, hiszen a jogi karok is ingyenesen használt állami épületben működnek, az önköltséges képzésben jogot hallgatók befizetései után az egyetemnek más területeken működő gazdasági társaságokkal ellentétben – egyébként nagyon helyesen – nem kell adót fizetnie. Mindezek ellenére nem tagadjuk, hogy az önfenntartó felsőoktatás kialakítása a távlati célunk. (Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, Magyar Hírlap)
A hiányszakmák is tandíjasak lehetnek!
2012. november 22. Forrás: origo.hu, Népszava, Szakszervezetek.hu
Jövőre további hétezerrel csökken az állami ösztöndíjasok, több mint tízezer fővel pedig a részösztöndíjasok államilag finanszírozott keretszáma - legalábbis egy kiszivárgott kormány-előterjesztésből ez derül ki.
Ha ilyen kevés állami hely lesz, akkor az már tandíj?
2012. december 04., 17:35
Cimkék
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján jövőre jelentősen csökkennének az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. A tervezet szerint - amelyről várhatóan szerdán tárgyal a kormány - 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája úgy kommentálta, hogy ez már tandíj.
Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.
A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának.
A HÖOK nem talál szavakat
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak ezek az információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. A két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat" - mondta Nagy Dávid, HÖOK elnök.
Ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét.
Világgazdaság Online 201212.06.
EHÖK: Megszűnhet a Szegedi Tudományegyetem a keretszámok miatt
2012. 12. 6. 11:03|Közélet » Politika
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzata (SZTE EHÖK) szerint a felsőoktatási intézmény működését veszélyeztetheti a száz százalékban államilag finanszírozott képzési helyek jelentős csökkentése.
Az SZTE EHÖK MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye szerint amennyiben véglegesek a sajtóban megjelent, 2013-ra vonatkozó felsőoktatási keretszámokról szóló információk, abban az esetben komoly esélye van annak, hogy bezárja kapuit a szegedi intézmény.
Anyám, add el a házat, diplomát akarok
INDEX 2012.12.10
2012. december 10., hétfő 08:02 |
|
Alig több mint négy évet élt a Fidesz tandíjellenes lendülete: a fizetős diploma ellen 2008-ban még szociális népszavazáson küzdő párt jövőre lényegében általánossá teszi a tandíjat a kormány múlt heti döntése értelmében. A képzés félévenként általában több százezer forintba kerül, de vannak olyan szakok, ahol már most egymillió fölött van az úgynevezett önköltség – egy diploma megszerzése így akár tízmilliós terhet is jelenthet. A diákhitel a kedvező kamat ellenére évtizedes törlesztési terhet jelenthet majd.
Jövő szeptembertől a felsőoktatásba felvett hallgatók nagy része tandíjat fog fizetni. A kormány múlt szerdai, a sajtóban korábban már kiszivárgott koncepció alapján elfogadott döntése értelmében az alapképzésben mindössze tízezer diák tanulmányait finanszírozza jövőre az állam teljes mértékben, negyvenezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap. A kormányzati kommunikáció szerint azonban semmi gond nincs, hiszen a leendő főiskolások és egyetemisták a megújult és roppant kedvező konstrukciót kínáló Diákhitel 2 – lényegében tandíjhitel – segítségével az egész tandíjukat (önköltségüket) kifizethetik, és azt ráérnek majd a diplomájuk kézhez vétele után törleszteni………….
Pécsi STOP.hu 2012.12.13
Rózsahímlős a felsőoktatás - ülősztrájk a gimnáziumban, tüntetés a városházánál - Régió
https://www.pecsistop.hu/regio/rozsahimlo...
Ülősztrájkkal tüntettek a diákok a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban a kormány felsőoktatási keretszámok drasztikus csökkentése miatt csütörtök reggel. Ezzel párhuzamosan a pécsi városháza előtt az Egyetemi Hallgatói Hálózat demonstrációja zajlott, a hallgatók plakátokkal, sorfalat állva tiltakoztak a...
Mi vár az egyetemistákra 2013-ban? Itt vannak a legfontosabb változások
· Szabó Fruzsina Eduline.hu
2013.01.02.,
Sem a felvételizők, sem az egyetemisták nem unatkoztak 2012-ben, és úgy tűnik, a 2013-as év sem lesz sokkal nyugodtabb: átalakul a felvételi eljárás, elindulnak az osztatlan tanárszakok és a kétéves felsőoktatási szakképzések, és változnak a pontszámítás szabályai is. Összegyűjtöttük a legfontosabb felsőoktatási változásokat.
Átalakul a felvételi rendszer
Több keretszámtervezet után lassan körvonalazódik, hogyan fog kinézni a 2013-as felvételi - bár még nem minden részlet egyértelmű. A kormány azt ígéri, legalább 55 ezer elsőéves tanulhat majd állami ösztöndíjasként 2013 szeptemberétől: a 240-es minimumponthatár, a felvételizők pontszáma és az intézmények által meghatározott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jóváhagyott szakos kapacitás dönt majd arról, ki juthat be az adott képzésre, és ki nem.
A szakok kapacitását január végéig hozzák nyilvánosságra az egyetemek és főiskolák, vagyis akkor lehet pontosabban látni, mennyi esély van a bejutásra. A ponthatárhúzás 2013-ban még ugyanúgy történik majd, ahogy korábban, a következő években azonban a szakok ponthatárait is a minisztérium határozza meg. A nagyobb budapesti egyetemek és főiskolák hallgatói kapacitását - képzési területekre lebontva - itt találjátok meg.
Gyakorlatilag megmaradnak a keretszámok: azt továbbra is a miniszter határozza meg, milyen szakokon hirdethetnek állami ösztöndíjas helyeket az egyetemek és főiskolák (lásd a listát lentebb), a kapacitás pedig keretszámként funkcionál. A nagy kérdés - és valószínűleg jelenleg ez foglalkoztatja leginkább a rektorokat -, hogy a felsőoktatási intézmények mennyi pluszpénzt kapnak a plusz hallgatói helyekért, a 2013-as költségvetésben szereplő 124 milliárd forint erre ugyanis nem lesz elég.
A részösztöndíjas finanszírozási forma - a 2012-es bukás után - eltűnik, vagyis fél tandíjas helyet nem lehet szerezni, a hallgatói szerződések azonban maradnak, hiába követelték a "röghöz kötés" eltörlését a diákok, és hiába indított vizsgálatot az Európai Bizottság. A felvételizők idén legfeljebb öt szakra adhatják be jelentkezésüket (igaz, ugyanannak a képzésnek a fizetős és államilag finanszírozott formája egy helynek számít), a felvételi eljárás díja azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem változik: 9000 forintért három szakot lehet megjelölni, minden további képzésért plusz kétezer forintot kell fizetni.
Megszűnik a felsőfokú szakképzés
Helyette felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni: ezeket a szakokat 2013-tól csak egyetemek és főiskolák indíthatják el, a kétéves képzések ráadásul kikerülnek az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ), diploma azonban továbbra sem jár majd értük. A felsőoktatási szakképzésekről itt olvashatjátok el cikkünket.
Változik a tanárképzés
Szeptembertől a tanárképzés visszaáll az osztatlan, kétszakos rendszerre - ez azt jelenti, hogy a leendő tanároknak öt vagy hat évig kell majd egyetemre, főiskolára járniuk. Az általános iskolai tanárok képzése négyéves lesz, amelynek elvégzése után a hallgatók egyéves gyakorlaton vesznek majd részt. A középiskolai tanári szakok öt évig tartanak, ehhez jön az egy év szakmai gyakorlat.
Március 1-ig lehet jelentkezni a felvételire
Míg az előző években (néhány kivételtől eltekintve) február 15. volt a felvételi jelentkezési határidő, 2013-ban január végén kezdődik, és március első napjáig tart a jelentkezési időszak - erre a dátumra nemcsak akkor kell emlékeznetek, ha felvételiztek, hanem akkor is, ha "csak" érettségiztek, a vizsgajelentkezésnek is ez a határideje.
Tizenhat szak csak fizetős formában indul
Kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, közszolgálati, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus és vendéglátás, üzleti szakoktató, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, jogász - 2013-tól ezeket a szakokat nem támogatja az állam, vagyis ezeken a képzéseken csak fizetős formában lehet tanulni jövő szeptembertől
A gazdasági szakok közül többet már tavaly sem lehetett államilag finanszírozott formában elkezdeni, "újdonság" azonban, hogy a kommunikáció és médiatudomány, az andragógia, a nemzetközi tanulmányok, valamint több igazgatási és jogi szak állami támogatását is lenullázta az erőforrás-minisztérium.
Több szakhoz kell emelt szintű érettségi
2013-tól több szakon szigorodnak a felvételi szabályai: a bölcsészképzésekre már nem lehet bekerülni emelt szintű érettségi nélkül, de ugyanez a helyzet a társadalomtudományi szakokkal, több gazdasági és mérnöki képzéssel is. Az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is nehezebb lesz megszerezni a 2013-as felvételin: míg eddig 30 százalékos eredmény kellett a többletpontokhoz, idén már 45 százalék kell.
Itthon vagy külföldön szerezzünk diplomát?
2013. január 03
Naponta változik a helyzet felsőoktatás ügyében, mióta a kormány december elején bejelentette az államilag finanszírozott helyek drasztikus csökkentését, a tandíjak bevezetését és a végzett diákok röghözkötését. Az egyetemisták országos szintű tüntetésbe kezdtek, 5+1 pontba foglalt követeléseikkel, melynek hatására a kormány hétvégén visszavonta eredeti elképzeléseinek nagy részét. A lavina azonban már elindult, az egész oktatási szakma összefogott és a diákokkal együtt követelik a köz- és felsőoktatás teljes átfogó reformját, hogy kikerülhessen az ágazat a súlyos válságából.
A legfontosabb dologban azonban egyetértenek az érintettek és a kormány: színvonalas képzést kell biztosítani a hazai egyetemeken és főiskolákon, hogy az itthon szerzett diploma versenyképes legyen a nagyvilágban is.
A korszerű, tudást adó képzés sok pénzt igényel, amit az állam előbb vagy utóbb nem tud, vagy nem akar majd előteremteni. Épp ezért már most felkészülhetünk arra, hogy pár éven
Hámori Tamás, a TGR SmartChild Gyermektaníttatási és Karrierközpont szakértője szerint tudatos tervezéssel és előregondolkodással egy szerényebb körülmények között élő család is képes előteremteni a továbbtanulás tetemes költségeit. Ma már léteznek olyan előtakarékossági konstrukciók, taníttatási számlák, amelyek segítségével 10-20 éves futamidő alatt akkora összeg gyűlhet össze, amivel finanszírozható a felsőoktatási képzés. Az egyetemi évek oktatási és megélhetési költségeinek előteremtésére kidolgozott előtakarékossági konstrukciók közül kiemelkedik a TGR SmartChild programja. Ez például arra is vállal garanciát, hogy ha tragédia történik a családfenntartóval, a taníttatáshoz szükséges összeget a család rendelkezésére bocsátja a biztosító.
Tanulság lehet számunkra, hogy amennyiben jóval – akár 10-20 évvel –a felsőoktatási tanulmányok megkezdése előtt belekezdünk valamilyen előtakarékoskodási programba, akkor kedvünkre válogathatunk a világ egyetemeinek oktatási programjai közül, hiszen elegendő megtakarított összeg áll rendelkezésünkre. A kínálat széles, a diplomaszerzés költségei viszont tetemesek. Nincsenek könnyű helyzetben sem a szülők, sem a diákok.